HAM program: hasmenés, tőgygyulladás gyógyítás növényi terápiával

Egészséges tej és tejtermékek egészséges szarvasmarháktól! A forgalomban lévő tej 5-20%-a tőgygyulladásos marháktol, 5-10%-a hasmenésben szenvedő paratuberkulózisos állatoktól származik.

Klinikai paratuberculosis (Johne-betegség) és idült tőgygyulladás sikeresen gyógyítható egy új terápiával tejelő szarvasmarhában – eset leírás

Animal welfare, etológia és tartástechnológia Volume 7. Issue 1. (2011.)

http://epa.oszk.hu/02000/02067/00020/pdf/


Németh Attiláné1 és Sensen Mária2*

1. Bioháló Kft. 6647 Csanytelek, Szegedi u. 4. Hungary

2. University of Calgary, Faculty of Medicine, Department of Biochemistry and Molecular Biology, Sun Center of Excellence for Visual Genomics, 3330 Hospital Drive NW, Calgary, AB, Canada, T2N 4N1

Németh Attiláné tel.: 06-30 278 2470

 *Email: antalmano@yahoo.com


 

Összefoglalás

A paratuberculosis a kérődzők több mint száz éve ismert gyógyíthatatlan fertőző betegsége. Már szubklinikai formában is jelentős gazdasági veszteségeket okoz, klinikai kifejlődése minden esetben az állatok idő előtti elhullásához vezet. Kórokozója, a Mycobacterium avium subspecies paratuberculosis (MAP) az egész világon elterjedt, de a nehézkes diagnosztizálás miatt nehezen kontrolálható. A tejmennyiség és a termékenység csökkenése mellett a tőgygyulladás kialakulására is jelentős hatással van. A tőgygyulladás a tejgazdaságok legköltségesebb problémája, amely akár az állományok 40%-át is érintheti. Jelen közleményben ismertetünk egy új kezelést, amelynek során antibiotikumok és szteroid hatású készítmények mellőzésével, kizárólag természetes növényi anyagok alkalmazásával, egy hat hetes terápia során, sikeresen gyógyítottuk a klinikai paratuberculosis és idült tőgygyulladás együttes tüneteit egy öt és fél éves tejelő szarvasmarhában. A teljes gyógyulást a MAP negatív székletminta tenyésztés megerősíti. Jelen ismereteink szerint ez az első olyan terápia, amely bizonyítottan alkalmas klinikai paratuberculosis fertőzés gyógyítására.

 

Irodalmi áttekintés

A paratuberculosis a szarvasmarha, juh, kecske és vadon élő kérődzők idült bélgyulladásban, csillapíthatatlan hasmenésben és fokozatos lesoványodásban megnyilvánuló betegsége, melynek okozója a bél nyálkahártyájában megtelepedő és elszaporodó Mycobacterium avium subspecies paratuberculosis (MAP) (9). A borjak életük első hat hónapjában a legfogékonyabbak, akár már születéskor is fertőződhetnek a fertőzött anyával (intrauterine) vagy fertőzött környezettel (takarmány, víz, tej, alom) való első találkozáskor. A klinikai tünetek hosszú lappangás után jelennek meg, jellemzően 2-5 éves kor között, a második vagy a harmadik ellés után, sokszor közvetlenül a laktáció kezdetén. Az ellés mint hajlamosító tényező, kiemelten fontos szerepet játszik. A fertőződést követően egy látszólag tünetmentes időszakban a bélfalban idült gyulladás alakul ki, a nyálkahártya alatti szövet állomány (submucosa) sorvad, emésztési, felszívódási zavarok tapasztalhatók. A jó étvágy ellenére nincs gyarapodás, bár még jelentős súlyveszteség sem mutatkozik. Az állat még nem ürít kórokozót. A tejmennyiség csökkenés jelei mutatkoznak. A klinikai szakaszban 3-6 hónap alatt kirobbanhatnak a tünetek, fokozatos lesoványodás, további tej termelés csökkenés tapasztalható a még mindig jó étvágy ellenére. A kifejezett hasmenés általában ellés után jelentkezik vagy ekkor súlyosbodik. Ebben az állapotban a szerológia teszt pozitív. A bélsárral 107 nagyságrendben ürül a kórokozó, amely a kimutatás legbiztosabb alapja. Elhullás előtt kifejezett hypoproteinaemia jellemző, az áll alatt ödéma, szakáll fejlődik ki. A bélsár híg, nyálkás, gázbuborékokat tartalmaz és bűzös. A klinikai tüneteket mutató állatok nem menthetők meg.

Bár a paratuberculosis kórokozója 1894 óta ismert, diagnosztizálása tünetmentes szakaszban nem megbízható (8). A klinikai szakaszban több rutin laboratóriumi teszt eljárás áll rendelkezésünkre, pl. a vér szerológiai tesztje (enzyme-linked immunosorbant assay, ELISA), végbélből nyert nyálkahártya kaparék kórszövettani elemzése, MAP baktérium direkt tenyésztése és Ziehl-Neelsen festése (5).

A MAP antibiotikumos kezelése rendkívül költséges, hosszadalmas és alacsony hatásfokú a fertőzés szubklinikai stádiumában és eredménytelen a klinikai szakaszban (6). A nem feltérképezett mellékhatások miatt a tej és a hús emberi fogyasztása ezen kezelés alatt nem ajánlott. In vitro kísérletekben sikerült a MAP baktériumot eliminálni (4), azonban élő szarvasmarhákon végzett kezelések eddigi legbiztatóbb eredménye az volt, hogy egy életen át tartó antibiotikum kúrával a fertőzés előrehaladását sikerült megakadályozni, a kezelés felfüggesztésekor azonban az állat azonnal visszaesett (6).

            A nemzetközi szakirodalom adatai alapján a klinikai paratuberculosis gyógyíthatatlan betegség, ezért a jelenlegi gyakorlat a megelőzésre koncentrál. A tenyészállatokat csak rendszeres szűrésen tesztelt, MAP-mentes állományból célszerű beszerezni. A már fertőzött gazdaságokban az az állománycsere hatékony, amely alapos környezet átalakítással párosul. A paratuberculosis stabilan jelen van világszerte a nemzetközi állat kereskedelemnek köszönhetően. Pontos statisztikával senki sem rendelkezik az állományok fertőzöttségéről, mert világszerte sehol sem kötelező a beteg állatok bejelentése (1). Ez alól Japán és Svédország kivétel, ahol a rendkívül szigorú eliminálási programnak köszönhetően gyakorlatilag a teljes állomány MAP-mentes (1). Ausztria 2006-ban vezette be drasztikus kontrol programját (1). Világszerte változó az ismert fertőzés mértéke, pl. az USA Michigan államában a tejelő állomány 66 %-ában van MAP-fertőzött állat, míg Kanada Alberta tartományának 74%-ában (7,8), Nagy-Britannia állományának pedig 35 %-ban (2). Magyarországon az összes tejelő marha 3-22 %-a lehet fertőzött (személyes közlés).

            A paratuberculosis a tejgazdaságokban jelentős közvetlen veszteséget okoz, mely négy tényezőből adódik össze: csökkent tejmennyiség, idő előtti vágás, elhullás és termékenység csökkenés (7). Az anyagi károk elkerülésére a nemzetközi kereskedelem a MAP-mentes állományokat részesíti előnyben. Jelenleg még nincs kereskedelmi tilalom a paratuberculosis pozitív állatok értékesítésére, de ez bármikor megváltozhat.

Statisztikailag bizonyított, hogy a paratuberculosis pozitív állatok már a subklinikai fertőzés időszakában nagyobb arányban kapnak tőgygyulladást, mint egészséges társaik (11).

A tőgygyulladás a tejelő gazdaságok leggyakoribb és legköltségesebb betegsége, mely hatékony állandó kontrol nélkül akár az állományok 40%-át is érintheti (3). Lehet fertőző, amennyiben bakteriális eredetű, és nem fertőző, ha kémiai, hő vagy mechanikai sérülés váltotta ki. Akut esetben a szövet megduzzad, a bőr bepirosodik és fájdalmas. A hónapokig tartó idült gyulladások a tejelválasztó szövet károsodásához vezetnek, a gyulladt tőgy negyedben a szövet becsomósodhat. A fenálló gyulladást a tej összetételének változása jelzi, miközben a tejben túrós csapadék jelenik meg és a tej mennyisége is csökken. Az idült gyulladás egyik laktációtól a következőig is elhúzódhat, időnként fellángol, majd csillapodik. A legismertebb kórokozók a Streptococcus agalactiae és Staphylococcus aureus, de a paletta nagyon széles, eddig több mint 130 kiváltó mikroorganizmus ismert (9).

            A laktáció időszakában egyedül a S. agalactiae által okozott fertőzés kezelhető sikeresen antibiotikummal. Egyéb esetekben, pl. S. aureus, coliform bacik, 10 %-tól max. 50 %-ig remélhetünk eredményt, mivel a S. aureus közel 50%-a rezisztens (3). Ugyanakkor a túlzott antibiotikum alkalmazás hozzájárulhat az élesztők által kiváltott tőgygyulladás megjelenéséhez. A tőgygyulladások kezelése költséges, a gyógyszerek mellett a kezelés során megsemmisítésre kerülő tej árbevételének kiesése is jelentős (3). A biogazdálkodóknál az antibiotikumos kezelés esetén a várakozási idő három hónap, és egy évben csak kétszer megengedett az antibiotikumos kezelés. Amennyiben többször kerül rá sor, az állatot ki kell vonniuk a bioállományból. Homeopátiás keszítmények jól alkalmazhatók kezdődő gyulladásnál, de idült stádiumban eredménytelenek.

 

Saját vizsgálat

Egy alföldi közepes méretű tejgazdaság Holstein-Fríz tejelő állományából egy idősebb, öt és fél éves állatot választottunk a terápiára, melynek azonosítási kódja: 2457. A terápia megkezdése előtt fél évvel volt az állat harmadik ellése. Közvetlenül az ellés után végzett MAP szérum teszt pozitív eredményt adott, így nem került sor a negyedik termékenyítésre. Az elléstől kezdődően folyamatos gyenge hasmenése volt, de az állapota még kielégítőnek mutatkozott. A kezelésünk kezdete előtt hat hete fennálló, a tőgy egy negyedét érintő idült tőgygyulladás miatt elkülönítették a tejelő állományból. A gazdaság állatorvosa széleskörű antibiotikum terápiával kezelte a gyulladást, amely nem reagált egyik antibiotikumra sem. Végül egy szteroidos kezelés eredményeként a gyulladás némileg visszahúzódott, de az érintett tőgy negyedben csomók alakultak ki. Az állat folyamatosan levert volt, a fájdalom miatt rossz volt az étvágya, amely már némi súlycsökkenésben is megnyilvánult. Gerincét felpúpozta, a fejét alig bírta felemelni.

A terápiát 2010. április 1-én az 1-es keverékkel kezdtük, amely egy hét után a széklet állagának javulását, 10 nap után a tej normalizálódását eredményezte. Két hét elteltével a széklet teljesen formált lett. Ekkor széklet mintát küldtünk MAP tenyésztéses vizsgálatra. A tőgygyulladás jó ütemben javult, de még csomós volt a tőgy állománya (1. ábra).

togygyulladas.jpg

1. ábra. 2457 állat fizikai állapota 2010. április 12-én, 2 hetes gyógyítás elteltével, közvetlenül a széklet minta vétel előtt. 2010. februárjában tőgygyulladás miatt elkülönítették a tejelő állománytól, mert túrós tejet adott. A háta görbe, púposít és nem bírja a fejét tartani valószínűleg a fájdalom miatt. Fizikai leépülése láthatóan megkezdődött.

A terápia második részében a 2-es keveréket alkalmaztunk, melyet 4 héten keresztül kapott az állat. A negyedik hét végére a tőgy állománya teljesen csomó mentessé vált, és az állat visszakerült a tejelő csoportba. A gyulladás és a hosszú fejési szünet miatt a tej mennyisége alacsony volt. A továbbiakban az állatot megfigyelés alatt tartottuk. Egy hónappal később, valószínűleg egy fizikai behatás eredményeként, a teje enyhén ismét betúrósodott, így újra elkülönítették. Ekkor ismétlő kezelést kapott a 2-es keverékből, melynek hatására már másnapra tökéletesen elmúlt a túrósodás és ismét lehetett a fejést folytatni. Az állat testsúlya folyamatosan gyarapodik, más esemény nem történt. Az állat fontosabb adatait és a terápia alatti eseményeket a 2-es táblázatban foglaltuk össze (2. táblázat).

 Állat azonosítója

2457

állat kora a kezelés kezdetekor

5,5 éves (szül.:2004.09.09)

vemhességek száma kezelés előtt

3

harmadik ellés ideje

2009. október

MAP szérum teszt (ELISA) eredménye

pozitív, 2009. november 03.

hasmenés státusza kezelés kezdetekor

folyamatosan híg

Tőgygyulladás kezdete egy negyedben

2010. február közepe

Tőgygyulladás/tej státusza kezelés kezdetekor

idült, csomós / a tej túrós

általános kondíciója kezelés kezdetekor

jó, enyhe súlyveszteség

kezelés 1. keverékkel

2010. április 1. - április 12.

Tej állagának normalizálódása

2010. április 10.

hasmenés normalizálódása

2010. április 12. (2 hét után)

Tőgygyulladás státusza 1. kezelés végén

még nem gyógyult, csomók még vannak

széklet mintavétel ideje MAP tenyésztésre (tenyésztés HEYM táptalajon)

2010. április 13.

széklet-MAP tenyésztés eredménye

negatív, 2010. augusztus 1.

kezelés 2. keverékkel

2010. április 12. - május 14. (4 hét)

Tőgygyulladás státusza 2. kezelés végén

Teljesen gyógyult, visszakerült a tejelőbe

eseti kezelés 2. keverékkel

2010. június 30-án túrós a tej, július 1. – 10. ismétlő kúra, 1 nap után gyógyult

2. táblázat. A 2457-es állat adatai, kezelésének fontosabb eseményei.

Anyag és módszer

A kezelés előtt az állatot elkülönítettük, takarmányozása ugyan úgy történt, mint a többi MAP-pozitív állaté a telepen. A terápia során napi egy alkalommal egy kapszulányi (5g) 100%-osan természetes, szárított és őrölt, növényi eredetű porkeveréket kapott. Az 1-es keveréket 2 héten keresztül, míg a 2-es keveréket 4 héten keresztül kapta az állat napi egy alkalommal etetéskor. Egyik alkalmazott keverék sincs kereskedelmi forgalomban. Semmilyen más gyógymódot, kezelést a terápia idején nem alkalmaztunk.

Minden diagnosztikai tesztet független, akreditált laborok végeztek az Állat-Egészségügyi Világszervezet ajánlásai alapján (5). A MAP fertőzés első diagnosztizálása vérszérum mintából 2009. november 3-án történt a békéscsabai Állat-Egészségügyi labor kft-nél ELISA módszerrel. A második diagnosztikai teszthez az első két hetes terápia után vett széklet mintát küldtünk MAP tenyésztésre a Gümőkór és Klinikai Bakteriológiai Laboratóriumba (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság). MAP pozitív kontrol teszt mintának a 4444-es állat székletmintáját mellékeltük. A tenyésztést HEYM táptalajon végezték.

 

Eredmények

2010. augusztus 2-án, 4 hónappal a kezelés megkezdése után a tejgazdaság állatorvosának státusz felmérése a következőket állapította meg a 2457-es állatról (3. ábra).

gyogyult_togygyulladas.jpg

3. ábra. 2457-es állat 2010. július 14-én, 3,5 hónappal a gyógyítás kezdete után.

A kezelés elkezdése előtt fennálló hasmenés a gyógyulás óta egyszer sem újult ki. A tőgygyulladás stabilan, tökéletesen meggyógyult, a tejelő csoportban van az állat. 2009. októberében volt az eddigi utolsó, harmadik ellése, azóta nem volt vemhes, így a laktáció ezen szakaszában már természetszerűen nem ad sok tejet, ezért a tőgye kicsi, de teljesen áttapintható, puha, egészséges. A fejét újra felemelve képes tartani. Háta egyenes, a gerince nem púpozódik. Súlya szemmel láthatóan gyarapodott, a hasa tele van, jó étvágyú. A hasa alján a bőr kisimult, a duzzanatok felszívódtak. Tekintete tiszta, szőre fényes. Látszik, hogy az egész állat egészséges. Sikeres volt a terápia, mind a klinikai paratuberculosis, mind az idült tőgygyulladás teljesen gyógyult.

Mi is történt a kezelések során? Az első keverék egy kevesebb összetevőt tartalmazó elegy. Ennek hatóanyagai már egy hét után megfelelő gyulladáscsökkentő hatást fejtettek ki ahhoz, hogy a tej állaga normalizálódjon, és a hasmenés csillapodjon. Két hetes alkalmazás elégségesnek bizonyult a MAP baktérium eliminálásához a székletből, melyet jól jelzett a hasmenés gyógyulása, és igazolt a széklet minta tenyésztés negatív eredménye. Azonban a tőgy szöveti állománya még nem javult kielégítően, tehát az idült tőgygyulladás kezelésére hatásos, de a teljes gyógyuláshoz nem elégséges a terápia első része. A második keverék egy több komponensű elegy, mely egy komplexebb kezelésre ad lehetőséget. Alkalmazása megakadályozta a környezetből történő esetleges visszafertőződést a MAP baktériummal, hiszen a hasmenés nem tért vissza. A 4 hetes terápia végére az idült tőgygyulladás tökéletesen meggyógyult, tehát a keverék hatóanyagaira jól reagáltak a gyulladást kiváltó patogén baktériumok. Az elegy szövetregeneráló hatását támasztja alá, hogy a tőgyben a csomók eloszlottak és feszívódtak, a szövetállomány felpuhult. Miután az állat rövidesen betölti 6. életévét, az újabb vemhesség végére abba az életszakaszba kerülne, amikor nem gazdaságos tovább tartani. Reméljük a tejgazdaság ezúttal kivételt tesz és lehetőségünk lesz arra, hogy megfigyeljük, hogy maguk a tejtermelő mirigyek mennyire regenerálódtak és az állat hosszú távon mire fejlődik. Az egész szervezetre kifejtett regeneráló hatás eredménye, hogy az állat rövid időn belül visszanyerte a betegség előtti kondícióját. Mindkét keverék nagy valószínűséggel segíti az immunrendszert a kórokozók felismerésében és eliminálásában.

Összefoglalásként megállapíthatjuk, hogy kizárólag természetes növényi anyagok alkalmazásával, antibiotikumok és szteroid hatású szerek nélkül, 6 hetes terápiával sikeresen gyógyítottuk a klinikai Mycobacterium avium subspecies paratuberculosis fertőzésből és idült tőgygyulladásból származó tünet együttest. Jelen ismereteink szerint ez az első olyan terápia, amely bizonyítottan alkalmas klinikai paratuberculosis fertőzés gyógyítására.

 

Következtetések

A mai magyar állategészségügyi rendelkezések nem tiltják a paratuberculosis pozitív állatok tejének felhasználását, így az a többivel együtt megy a tejfeldolgozóba. Bizonyított, hogy a pasztőrözés nem öli meg az összes MAP baktériumot. Hasonló szabályozás van világszerte, mindössze három ország, Ausztria, Svédország és Japán tiltja a beteg állatok tejének forgalomba kerülését. Az állatorvosi gyakorlatban ismert, hogy az újszülött borjak 6 hónapos korukig a legfogékonyabbak a fertőzésre, így azokat elkülönítik a beteg anyától, és egészséges anya tejét kapják, csak az emberi táplálkozásra való felhasználásnál nem vagyunk ilyen kényesek. Sok tudományos eredmény utal a MAP fertőzés állatról emberre történő lehetséges átterjedésére (zoonozis), és szerepére a paratuberculosishoz hasonló tünetekkel járó emberi Crohn’s betegség kialakulásában. Nem zárható ki, hogy más betegségek hátterében is ez a fertőzés áll. Amíg a minden kétséget kizáró kutatási bizonyíték várat magára, addig is folytatjuk a fertőzött tej élelmiszeripari feldolgozását, és 10-20 év múlva majd irigyeljük a nálunk előrelátóbb országok egészségesebb lakóit.

Az ismertetett terápia eddig az egyetlen, mely eredményesnek bizonyult a klinikai paratuberculosis és az idült tőgygyulladás sikeres gyógyítására. Az eset leírás kritikája, hogy csak egyetlen állatra vonatkozik, azonban antibiotikumok alkalmazásával eddig egyetlen hatékony dokumentált klinikai paratuberculosis gyógyítást sem ismer a szakirodalom. A bemutatott terápia kidolgozása több mint tíz éve tart. Biztató eredményeink vannak folyamatban lévő más kezelésekkel kapcsolatban is, pl. vemhes állatok esetén az elléskor várható összeomlás megelőzésére és előrehaladott klinikai fertőzéskor alkalmazható terápia kidolgozására.

Ennek a terápiának számos előnye lehet a gyógyuláson kívül, többek között: a) kizárólag természetes növényi anyagokat alkalmaz, így nincsenek káros mellékhatásai; b) nem alakul ki antibiotikum rezisztencia; c) egyidejűleg több kórokozóra is hat; d) a kezelés megkezdése után öt héttel ajánlott először a tej fogyasztása, ennyi idő szükséges a méreganyagok kiürüléséhez; e) nem igényel állatorvosi felügyeletet az alkalmazás során; f) vemhes állat is kaphatja; g) a kezelés jóval gazdaságosabb, mint az állat idő előtti levágása; h) jóval több vemhesség lehetséges egy-egy állatnál, mert nem fenyeget az idő előtti elhullás a második-harmadik vemhesség után; i) a tejhozamban elérhető a maximum egy-egy állatnál; j) MAP-mentes spermium képződik; k) nemcsak a borjak, de a felnövekvő gyerekek is egészségesebb tejet kaphatnak; l) hosszú távon kevesebb bél probléma léphet fel az embereknél; m) a visszatérő tőgygyulladás megelőzése nemcsak jelentős gazdasági hasznot hozhat, de az állatok humánusabb tartásához is hozzájárul, hiszen nekik is joguk van a fájdalom és betegség mentes élethez.

A bakteriális eredetű fertőző betegségek antibiotikumokkal történő sikeres gyógyítása egyre nagyobb kihívás napjainkban. A 60-as évektől alkalmazott kontrol programok eredményeként 2000-ig úgy tűnt, hogy a tőgygyulladást sikerül visszaszorítani, ám azóta évről évre fokozatosan ismét emelkedik az esetek száma (3). Amíg a rezisztens kórokozók aránya évről évre folyamatosan nő, addig az új generációs antibiotikumok hatékonysága jóval elmarad a várakozások mögött (3). Ha ez a tendencia folytatódik, hamarosan létfontosságú lesz, hogy új típusú gyógymódokat is alkalmazzon az orvostudomány, melyek egyik lehetséges alternatívája az általunk itt dokumentált terápia.

 

Köszönetnyilvánítás

Köszönetet mondunk Dr. Hegyes Tibor állatorvosnak önzetlen segítségéért, szakvéleményéért és tanácsaiért. Megköszönjük az Agrár-Ker Kft-nek (Csanádpalota, Dózsa sor 16.), hogy tejgazdaságukban lehetőséget nyújtottak a kezelések alkalmazására és Bertók Tündének szívélyes együttműködését.

A terápia teljes költségét a Bioháló 2003 Kft. biztosította, melynek Németh Attiláné természetgyógyász a tulajdonosa, Sensen Mária a tudományos tanácsadója.

 

Irodalom

1.              Baumgartner, W. – Khol, J. L.: Paratuberculosis – potentials and limits of control programs. XXV Jubilee World Buiatrics Congress July 6-11, 2008. Budapest, Hungary, 130. 7-10.

2.              Department for Environment, Food and Rural Affairs. Section 1: Report on the analysis of the study on the prevalence of Johne’s disease in the UK dairy herd.: 2009. http://www.defra.gov.uk/foodfarm/farmanimal/diseases/atoz/documents/johnes-qa.pdf

3.              Hillerton, J. E. – Berry, E. A.: Treating mastitis in the cow – a tradition or an archaism. J. Appl. Microbiol., 2005. 98. 1250–1255.

4.              Krishnan, M. Y. – Manning, E. J. B. – Collins, M. T.: Comparison of three methods for susceptibility testing of Mycobacterium avium subsp. paratuberculosis to 11 antimicrobial drugs.  J. Antimicrobial. Chemotherapy, 2009. 64(2). 310-316.

5.              OIE MM 2004 2. 2. 6. B. 2. b : Manual of Diagnostic Tests and Vaccines for Terrestrial Animals CHAPTER 2.2.6. PARATUBERCULOSIS (Johne's disease)

6.              St. Jean, G.: Treatment of clinical paratuberculosis in cattle. Veterinary Clinics of North America - Food Animal Practice, 1996. 12. 417-430.

7.              Tiwari, A. – VanLeeuwen, J, A. et al.: Estimate of the direct production losses in Canadian dairy herds with subclinical Mycobacterium avium subspecies paratuberculosis infection. Can. Vet. J., 2008. June; 49(6). 569–576.

8.              Tiwari, A. – VanLeeuwen, J. A. et al.: Johne’s disease in Canada Part I: Clinical symptoms, pathophysiology, diagnosis, and prevalence in dairy herds. Can. Vet. J., 2006. 47. 874–882.

9.              Watts, J. L.: Etiological agents of bovine mastitis. Vet Microbiol., 1988. 16.41-66.

10.            Whitlock, R. H. – Buergelt, C.: Preclinical and clinical manifestations of paratuberculosis (including pathology). Vet. Clin. North. Am. Food. Anim. Pract., 1996. 12. 345–356.



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 3
Tegnapi: 7
Heti: 3
Havi: 115
Össz.: 19 405

Látogatottság növelés
Oldal: Hogyan működik a HuPont.hu weboldalszerkesztő és honlap?
HAM program: hasmenés, tőgygyulladás gyógyítás növényi terápiával - © 2008 - 2024 - togygyulladas.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »